Motozások a határátkelőkön: mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

A többi közt az ukrán határőrök legújabb húzása is borzolja a kedélyeket mostanság a kárpátaljai magyarok körében, miszerint sokakat hosszú órákon keresztül feltartanak a helyi ukrán–magyar határátkelőkön, és átfogóan átvizsgálják őket és poggyászukat. Az érintettek arról számoltak be, hogy az ukrán határon magyar útlevelet vagy személyi igazolványt kerestek náluk. Ha nem találtak, jegyzőkönyv (ún. protokoll) vagy egyéb dokumentáció nélkül útjukra engedték őket. (tovább…)

Egészségügyben magyarul: interjú Varga Gyöngyi mentőorvossal

Meglehetősen elterjedt a köztudatban az a vélemény, hogy a mentőorvos szakmája nem is olyan nehéz. Kimegy a hívásra, vérnyomást csillapít, esetleg bekísér egy-egy beteget a kórházba. Valójában nagyon kemény munka folyik a háttérben, mely nem csupán fizikailag, hanem lelkileg is megterhelő. Soron következő beszélgetőtársam kapcsán vetődött fel bennem a kérdés, hogyan lesz egy törékeny, kedves nőből mentőorvos? Ismerjük meg közelebbről Varga Gyöngyi doktornőt! (tovább…)

Második alkalommal szerveztek orvoskonferenciát Beregszászban

Az első, májusban tartott orvoskonferencia nagy sikerére való tekintettel immár második alkalommal szervezett orvoskonferenciát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság és az Itt Magyarul Is… programot működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. A Szív- és érrendszeri betegségek modern ellátása a mindennapi gyakorlatban című orvoskonferenciának a Rákóczi-főiskola adott otthont október 14-én. (tovább…)

Interjú Háscsa Jánossal

Ez alkalommal Háscsa János szülész-nőgyógyász professzorral készítettem interjút. Személyesen is meggyőződtem arról, hogy mindig segítőkész, türelmes, kedves ember, aki valóban szívvel-lélekkel végzi munkáját és elsősorban a páciensek érdekeit tartja szem előtt. Mindezek mellett, mint tanítványomról elmondhatom, hogy nagy hangsúlyt fektet magyarnyelv-tudásának fejlesztésére, kitartó, szorgalmas. Ismerjük meg őt közelebbről! (tovább…)

Interjú prof. Gerzánics Szvjatoszlav szülész-nőgyógyásszal

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megbízásából 2015 őszén pályázatot hirdetett a kárpátaljai magyar ajkú vagy magyarul is beszélő egészségügyi dolgozók számára. Interjúsorozatunkban azokat az orvosokat, nővéreket, szakápolókat mutatjuk be, akik magyar nyelven is kommunikálnak betegeikkel.

Ez alkalommal a pozitív kisugárzású, életerővel teli, energikus Gerzánics Szvjatoszlavval, az Ungvári Városi Kórház nőgyógyászati osztályának klinikai kurátorával beszélgettem.

– Professzor úr, honnan származik?
– 1973-ban születtem Nagyszőlős városában. Édesapám, Gerzánics Emil fizikaprofesszor, édesanyám, Tupica Margit tanárnő. Mivel édesapámat munkája Ungvárra szólította, így az óvodát már itt kezdtem.

– Hogyan teltek iskolás évei, hol folytatta tanulmányait?
– 1990-ben érettségiztem Ungváron. Tanulmányaimat az Ungvári Állami Egyetemen folytattam, ahol 1996-ban általános orvosi végzettséget szereztem. 1998-ban szülész-nőgyógyász szakorvosi diplomát vehettem át. 2002-ben az Ukrán Orvostudományi Akadémia Szülészeti-Nőgyógyászati és Gyermekgyógyászati Főintézetében megvédtem kandidátusi disszertációm. 2010-ben felső kategóriájú szülész-nőgyógyász lettem. 2010 óta a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Szövetség (FIGO) tagja vagyok. 2012-ben a Kijevi Nemzeti Orvostudományi Egyetemen megszereztem az orvostudományok doktora címet.

– Választékosan beszél magyarul. Hol sikerült erre a tudásra szert tennie?
– Édesanyámmal és nagymamámmal beszéltem magyarul. Az ukrán nyelvet az óvodában sajátítottam el. Mondhatom, hogy a magyar az anyanyelvem. Középiskolai tanulmányaimat ukrán nyelven folytattam, egyetemi éveim alatt pedig oroszul szívtam magamba a tudást.

– Jelenleg hol dolgozik?
– 1998-tól az Ungvári Nemzeti Egyetem szülészeti-nőgyógyászati tanszékének munkatársaként dolgozom, 2012-től professzorként, emellett az Ungvári Városi Kórház nőgyógyászati osztályának klinikai kurátora vagyok.

– Mondana néhány szót a családjáról?
– Feleségemet, Zsannát, még középiskolás koromban ismertem meg. 1990 óta alkotunk egy párt. Ő jogászként praktizál. Két gyermekünk született. Idősebb lányom 12 éves, a kisebb ötéves, és az Ungvári 6. Számú Óvoda magyar tannyelvű csoportjába jár.

– Kitűnően játszik hegedűn. Mesélne erről bővebben?
– Boniszlavszky Tibor zenész tanítványaként sajátítottam el a hegedülés titkát. Az ungvári Divertimento kamarazenekar hegedűse voltam. Az együttesben főleg orvosok játszanak. 1997 és 2007 között sokat utaztunk, sok fellépésünk volt. 2007-ben részt vettünk Kisvárdán a Muzsikáló Orvosok XVI. Országos Találkozóján.

– Igénylik-e a páciensek az egészségügyi dolgozók részéről a magyar nyelv ismeretét?
– Kárpátalján soknemzetiségű a lakosság, ezért igen. Az Ungvári járásban sok a magyar ajkú ember. Azonban az is megfigyelhető, hogy míg három éve a pácienseim 95 százaléka magyarul beszélt, addig mára ez a szám jelentősen csökkent.

– Ez a tendencia minek tudható be?
– Ma már nagyrészt a nőgyógyászati osztályon praktizálok, szülést egyre kevesebbet vállalok. Ennek tudom be a csökkenést. A magyarok inkább a szülés levezetése miatt fordultak hozzám.

– Miért vállal kevesebb szülést?
– Én sem vagyok már olyan, mint évekkel ezelőtt. Az erőm és az időm is fogyatkozik a rengeteg teendő miatt. Ha elvállalok egy szülést, arra rá kell szánnom magam, az időmet, a lelkemet. A vajúdás elhúzódó folyamat, a szülő nő számít az orvosa támogatására, helyt kell állni, és nem csak a kitolási szakasznál. Ezenkívül kiszámíthatatlan, hogy pontosan mikor fog kezdődni és mikor ér véget. Annak érdekében, hogy neokozzak csalódást, inkább kevesebbet vállalok.

– Miért választotta hivatásául ezt a szakmát?
– Érdekes kérdés. 1994-ben adták át az új szülészeti épületet, amely nagyon megtetszett nekem. Diákként két évet aneszteziológus segédként dolgoztam itt. Ez alatt az idő alatt döntöttem el, hogy szülész-nőgyógyász szeretnék lenni.

– Köszönöm a beszélgetést. Isten áldását kívánom további munkájára, életére.

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma