Egyház

You are here: Címlap  > Egyház

10 elem megjelenítve 13 elemből.
  • Item thumbnail
    0

    BEREGRÁKOSI REFORMÁTUS EGYHÁZ

    Református gyülekezetünk történetében, három templomról szól a krónika. Sajnos, az első templomról nincsenek adataink, viszont őseinktől ránk maradt, emlékezések és a második templom helyéről, arra lehet következtetni, hogy a két templom helye egy területen volt. A krónika így kezdi a második templom történetét az 1793.évi feljegyzés szerint“a rákosi, mostani torony épült 1786 esztendőben Szilvási Balogh […]

  • Item thumbnail
    0

    Munkácsi Református Egyházközség

    A Munkácsi Református gyülekezet története 1532-re nyúlik vissza. Ebben az időben már virágzó gyülekezetet lehetett találni ezen a helyen. Egyes források szerint 1528-ra, míg más források 1530-ra teszik a reformáció tanainak a megjelenését Munkácson. Mindez Kálmáncsehi Sánta Márton nevéhez fűződik. Bocskay István, Bethlen Gábor és a Rákócziak alatt erős egyházzá növelkedett a munkácsi eklézsia, Lorántffy […]

  • Item thumbnail
    0

    Mezőkaszonyi Református Egyház

    Mezőkaszonyt, illetve korábbi nevein Kázunt, Kászonyt, a krónikás először azzal kapcsolatban említi, hogy Szent László magyar király katonái itt, Kaszony környékén arattak döntő győzelmet Salamon védelmére, az országba Kuteszk vezetésével betört kun hordák fölött. Később ennek a diadalnak az emlékére alakították át templommá azt a kis kápolnát, amely már korábban itt állt, s amelynek helyén […]

  • Item thumbnail
    0

    Ungvári Szent György plébánia

    A helység neve az Ung folyónévből származik; Hungvár formában 1154-ben fordul elő először. A keresztény vallás már Szent István idejétől tért hódított ezen a vidéken, bár a hivatalos dokumentumok közül csak az 1333-1337-es pápai tizedjegyzékek említik először az ungvári plébániát. Róbert Károly király 1322-ben adományozta Ungvárt s a gerényi uradalmat a frank származású nápolyi Drugeth […]

  • Item thumbnail
    0

    Técsői római katolikus templom

    A templom titulusa: Szent István király Neve régi magyar személynévből ered, a Técs név kicsinyítőképzős formája. Először 1329-ben tesznek említést róla. A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Técsőnek – a többi koronavárossal együtt – a 14. század elején Károly Róbert kiváltságokat adott. Templomának tornyában, mely ma a református egyház tulajdona, egykor az öt koronaváros […]

  • Item thumbnail
    0

    Szolyvai római katolikus templom

    A templom titulusa: Nagyboldogasszony A település a 12. században a Beth család, a 13. század elején Bánk bán vejének, Simon főispánnak tulajdonában volt, akitől II. Endre király elkobozta az 1214. évi merénylet után. 1433-ban a Perényiek kezén volt. 1728-tól Szolyva is Schönborn-uradalom. E család jelentős iparosítást kezdeményezett, s tekintélyes létszámú német mesterember letelepedését segítette elő. […]

  • Item thumbnail
    0

    Rahó-Zipserei római katolikus templom

    A templom titulusa: Nagyboldogasszony Rahó-Zipserei iparosodása a 19. század közepén indult meg. Ekkor nagy számban telepítettek be németeket (cipszereket). Az általuk épített kis kápolna is ebből az időből való. A 20. század kilencvenes éveiben két alkalommal is bővítették a kápolnát. Új oltárképe is ekkor készült. A liturgia nyelve: magyar.

  • Item thumbnail
    0

    Rahói Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom

    Az okiratok 1447-ben említik először a települést. Az 1770-es években a Felső-Ausztriából betelepülők miatt úgy megnövekedett a római katolikus lakosok száma, hogy 1782-ben egy plébánia létrehozását fontolgatták. Ennek ellenére 1791-ben csupán helyi lelkészséget alapítottak, s csak 1810-ben emelték plébániai rangra. Előbb csak egy kis – görög katolikus kápolnából átalakított – temploma volt a közösségnek; az […]

  • Item thumbnail
    0

    Nagyszőlősi római katolikus plébániatemplom

    A templom titulusa: Jézus mennybemenetele Nagyszőlős – szinte első királyaink idejétől kezdve – királynői birtok és nyaraló volt. 1262-ben királyi kiváltságokat kapott; a 14-15. században élte virágkorát. Első lakói szőlőműveléssel kezdtek foglalkozni az erre kiválóan alkalmas déli hegyoldalakon. 1329-ben Károly Róbert önkormányzati, gazdasági és kereskedelmi jogokkal, kiváltságokkal ruházta fel. Főként iparral, szőlőműveléssel foglalkozó szászok települtek […]

  • Item thumbnail
    0

    Mezőkaszonyi római katolikus templom

    Titulusa: Szent István király A szőlőhegy aljában fekvő Mezõkaszony Árpád-kori település; a 13. században már népes hely volt. A pápai tizedjegyzék 1332-1335 között Kazun formában említi. A helységnév szláv eredetű, a Mező szó a település mezővárosi jelentőségét mutatja. A 14. századi okmányok gyakran említik a kaszonyi jövevényeket (hospites), akiket valószínűleg a tatárjárás után, külföldről telepíthettek […]